Tömören fogalmazva a dinamikus mikrofonok fordított hangszórók (használhatnánk akár hangszórót is mikrofonként – de ne próbáljuk ki az ellenkezőjét). Mozgó tekercs egy állandó mágnesben. A membrán a tekercshez van rögzítve és amikor mozog, elektromágneses indukció révén változó feszültséget hoz létre.
A dinamikus mikrofonok felépítése viszonylag egyszerű, ezért strapabíróak és olcsók, nem igényelnek külső tápfeszültséget sem. Robusztus szerkezetűek, cserébe könnyebben megbocsájtjuk nekik a rosszabb részletező képességet. Leggyakrabban élő szituációban használják, főleg énekhez, dobokhoz és erősítőkhöz.
A kondenzátormikrofonban egy kapacitás (kondenzátor) található, amelynek egyik fegyverzete a membrán, másik pedig rögzítve van. A polarizáció külső tápegységről, vagy előfeszítéssel történik. A membrán mozgása kapacitásváltozást idéz elő, amelyet erősítéssel átvihető jellé alakítanak.
Minden kondenzátormikrofon tápfeszültséget (úgynevezett fantomtápot) igényel a belső elektronika táplálásához. Sokkal jobb minőségű audió jelet biztosítanak, mint a dinamikus mikrofonok, de drágábbak és jobban kell rájuk vigyázni a használat során, bár az újabb technológiák már lényegesen ellenállóbbá tették őket az igénybevételekkel szemben. Ennek köszönhetően a kondenzátormikrofonok egyre gyakrabban fordulnak elő élő alkalmazásban is.
