„Professzionális karrierem során mindig csak a D6-ot használtam a lábdobhoz… A D6X még jobbá teszi ezt a remek mikrofont, mivel sokféle hangzást kínál.”
A Sleep Token talán a 21. század legelkötelezettebb koncept-rock zenekara. Csak jelmezben lépnek fel, és egy ősi istenség, Sleep köré szőnek mítoszt, mint annak földi apostolai: a vezető énekes/hangszeres Vessel és a zenekar tagjai, II, III és IV. Színpadi produkcióik Jodorowsky filmjeinek díszletei lehetnének, zenéjük pedig a metal, az elektronika, a djent és az akkurátus dalszerzés elemeit ötvözi egy tudatmódosító bájitalba. A dalok „ajánlatok”, a koncertek „rituálék”, a hangmérnök Thom Pike pedig olyan erőteljes hangzást kever, amely valóban megidézheti a túlvilágot. Az ő talizmánja dobos II számára az AUDIX D6, amelyhez csatlakozik az új D6X, valamint a cintányérokhoz használt SCX1HC kompakt kondenzátor mikrofon. Pike elmondja, hogy bár a D6 a lábdobokhoz használatos megoldásként ismert, váratlan alkalmazási területeken is felbukkan.
Hogyan kerültél a hangtechnika és különösen a front-of-house keverés területére?
A középiskolában kezdtem el hangtechnikával foglalkozni, gyűlések, tehetségkutató műsorok és hasonló események alkalmával. Őszintén szólva azért kezdtem el, mert így lóghattam az órákról, aztán ez egy szórakoztató hobbivá vált. Amikor eljött az ideje, hogy egyetemet válasszak és eldöntsem, mit tanuljak, a hangmérnökséget választottam. Nem fejeztem be a tanulmányaimat, mert turnézni kezdtem, ami munkává vált, mielőtt megszereztem a diplomát, amivel megkaphattam volna az állást. Turnéztam zenekarokkal és kis klubokban dolgoztam. Aztán vezető hangmérnök lettem egy kis cardiffi klubban, a Fuel Rock Clubban, amelyet a Metallica „Give Me Fuel, Give Me Fire” című daláról neveztek el.
Mi volt az út a kisebb kluboktól és turnéktól a Sleep Token jelenlegi sikeréig?
Először néhány helyi zenekar megkért, hogy menjek velük turnéra, így azt is tettem, és 300-500 fős klubokban játszottunk. A Holding Absence nevű zenekarral turnéztam, akik még mindig aktívak. Néhányan a korábbi bandatársaim. A Sleep Token a Holding Absence előzenekaraként turnézott a Loathe-szal Manchesterben. Praktikus volt, hogy három zenekarnak is ugyanaz volt a menedzsere, és ő azt mondta: „Keverned kell az előzenekart, mert mindannyian maszkot viselnek a színpadon, ezért senki sem léphet be a helyszínre, amikor hangpróbát tartanak.” Már körülbelül hat éve dolgozom velük. Most adtuk el az összes jegyet a 2025-ös amerikai arénaturnéra, amely az új „Even in Arcadia” albumot népszerűsíti.
Van saját turné-támogató céged is?
Igen, a TJP Tours Limited. Székhelyünk Dél-Walesben van, és egyik fő tevékenységünk a turnék és a tapasztalt stábtagok összekapcsolása. Sok kisebb fellépőt támogatunk. Egy ideig a Sleep Token is ezek közé tartozott, amíg el nem érték egy bizonyos nagyságot. Turnézó fellépőknek pólókat és egyéb merchandise termékeket is biztosítunk.
Hogyan ismerkedtél meg az AUDIX mikrofonokkal, különösen a D6-tal?
Soha nem volt igazán mentorom. Minden hangmérnök, akivel találkoztam, a D6-ot használta, és azt mondta, hogy ez a legjobb mikrofon a lábdobhoz. Profi karrierem során soha nem használtam mást a nagydobhoz, csak a D6-ot.
Hogyan kerül alkalmazásra a Sleep Tokennél?
A lábdobon kívül a 10 hüvelykes, 12 hüvelykes és 16 hüvelykes tamokon is használom. Mindegyiknek megvan a saját D6-ja.
Hogyan jöttél rá, hogy a D6 jól működik a tamokon?
Egyik nap viccből kipróbáltuk a hangpróbán. Aztán mind a dobos, II, mind én annyira megszerettük, hogy megtartottuk, és most már ez a standard felszerelésünk. Az egyetlen hátránya, hogy a mikrofonok nagyok a többi D sorozathoz képest, így a nézőknek, akik látják a készletet, szinte úgy tűnik, mintha extra apró dobok vagy kávéscsészék lennének ott, de a hangzás megéri a vizuális furcsaságot. A Sleep Token ezért a jövőben talán kipróbálja a D4-et, de a D6 hangzása egyszerűen fantasztikus. Az új D6X, amelyet nemrég szereztünk be, még jobbá teszi ezt a remek mikrofont, mert sokféle hangzást kínál. Meg kell említenem, hogy a Night Verses zenekarral jelenleg zajló turnén a kisebb tamokon D4-eket használunk, és ezek a D6-ok legtöbb előnyét megadják nekem. A kisebb doboknál egyébként is kevesebb mélyhangra van szükség.
Mit szeretsz a D6 hangzásában?
A D6 lényegében egy azonnal használható mikrofon. Amikor a tamokra helyeztük őket, még EQ hozzáadása nélkül is jól szóltak. Megadja a presence-t, de a tam „belsejét” is. Emellett triggerjeink vannak a dobok gate-jeihez, hogy szabályozzuk az áthallást, mert a színpad elég hangos, de a D6 jól működik együtt a gate-ekkel. Ez az egész dobfelszerelés hangzását nagyon élénkké és erőteljessé teszi.
Mit adsz hozzá EQ vagy kompresszió tekintetében, ha egyáltalán szükséges?
Ha valamit, akkor a mikrofon már meglévő görbéjét követem. Tamtól függ, de a D6-tal szeretem kiemelni a 200 és 400 Hz közötti enyhe csökkenést, mert ez még erőteljesebbé teszi a hangzást. Őszintén szólva nem nagyon figyelek az EQ-kra. Mindig a fülemre hagyatkozom. Rájöttem, hogy minél jobban támaszkodok valami vizuálisra, mint például egy EQ-grafikon, annál kevesebbet hallok.
Használsz AUDIX mikrofonokat a stúdióban?
Őszintén szólva, soha nem igazán érintett meg a stúdió világa. Habár dolgozom egy Creeper nevű zenekarral, ahol SCX25A kondenzátor mikrofonokat – amik úgy néznek ki, mint egy nyalóka – használok overhead mikrofonként. Részletgazdagok és nagy terük van. Remek a sztereó képük.
Van más AUDIX mikrofon is a felszerelésedben, a Sleep Tokenben vagy máshol?
Most szereztem be a kis ceruza mikrofonokat, az SCX1HC kondenzátorokat, a méretükhöz képest elképesztő a hangzásuk. Szó szerint akkora, mint a kisujjad. Kipróbálom őket közeli mikrofonként a cintányérokhoz a következő nyári Download Festivalra való felkészülés során. Szeretném megörökíteni a kisebb cintányérok, például a splash-ek részleteit, és ehhez olyan eszközre van szükségem, amit nagyon közel lehet helyezni és nem feltűnő. Kipróbáltunk más kis membrános kondenzátor mikrofonokat is, de azok nem működtek jól ebben az alkalmazásban.
Tudjuk, hogy pár óra múlva hangbeállásod lesz, ezért azzal a kérdéssel búcsúzunk, hogy milyen tanácsot adnál a fiatalabb önmagadnak, amikor még új voltál a hangmérnöki szakmában?
Soha ne félj kérdéseket feltenni. Nincs olyan kérdés, ami túl buta lenne. Az a butaság, ha kínos hibát követsz el, mert nem tettél fel kérdéseket! Tudom, hogy karrierem elején nagy jelentőséget tulajdonítottam annak, hogy úgy tűnjön, mintha már mindent tudnék, és szerintem ez általános a fiatal szakemberek körében a zeneipar bármely területén. Szükség van arra, hogy menőnek és magabiztosnak tűnjön az ember. De ha egy ideig ott lógsz, láthatod, hogy még a veterán FOH-sok is, akik arénaturnékon dolgoznak, még mindig kérdeznek. Szóval csak kérdezz. Nem kell kínlódni.
