Számos helyzet szükségessé tesz megoldásokat, amelyek megvédik a mikrofonokat az elemi hatásoktól. A szél és az eső zajt generál a mikrofonokban. Ezenkívül a vírusok, mint például a Covid, átkerülhetnek a mikrofon felületére. Ezekben az esetekben hatékony védelemre van szükség, de tudnunk kell, hogy ezek hogyan befolyásolják a hangzást.
Tartalomjegyzék
- Alapfogalmak
- Bevezetés
- A szélzaj mérése
- A szélzaj keletkezése a nem védett mikrofonokban
- A különböző szélvédelmi megoldások célja
- Habszivacs szélvédő/pajzs
- Héj/kosár szélvédő
- A habszivacs szélvédő hatása, szélzaj
- A szélvédő hatása, spektrális csillapítás
- A logók hatása a habszivacs szélvédőre
- Szélvédők és az eső
- Popfilter
- Orrkúp
- Vírusvédelem
- Referenciák és szakirodalom
Alapfogalmak
Szél: A szél nemkívánatos zajt kelt a mikrofonokban, ami szélvédőt igényel a problémák enyhítésére. Ezek a praktikus tartozékok képesek a szeles körülmények között keletkező zajok szabályozására (akár 20-30 dB-es csökkentés). Általánosságban elmondható, hogy ezeknél a megoldásoknál minél nagyobb, annál jobb. Erős szél esetén a felvételi csatornán (vagy a mikrofonban) egy alacsony frekvenciájú szűrő (LF) jó védelmet nyújt a bemenet túlvezérlése ellen az mély-tartományban.
Eső: A legtöbb szélvédő enyhítheti az eső problémáját, legalábbis bizonyos ideig. Ha azonban az árnyékoló elázik, az erősen rontja a hangzást. Ezért jó ötlet további (száraz) darabokat vinni magunkkal, mivel egy nedves szélvédő alapos megszárítása órákig is eltarthat. Esős időjárás esetén alternatíva lehet egy műanyag zacskó használata, ha a munka nem jár felvételkészítéssel. Figyelmeztetni kell azonban, hogy ha a szélvédő nedves, amikor a műanyag zacskót ráhelyezik, akkor mikrofon környezeti páratartalma meghaladhatja a megfelelő teljesítményhez szükséges határértéket.
Hangszél: A közeli hangfelvételeknél a pattogások és fújások csökkentésére a popszűrő hatékony eszköz a stúdióban, mivel szinte nem is befolyásolja a mikrofon teljesítményét. A szűrő általában nagyobb távolságban képes megállítani az áramlást, mint egy normál szélfogó.
Vírusvédelem: A mikrofont műanyag zacskóval lefedni a vírusátvitel elleni védelem érdekében praktikus ötlet. Lényeges azonban, hogy nagyon puha és vékony (<10 µm) műanyagot használjunk. Ezenkívül a zacskót csak lazán szabad a mikrofon köré helyezni (nem szabad becsomagolni), különben megváltoztathatja az iránykarakterisztikát.
Bevezetés
A nagy szél és az eső általában problémát okoz a kültéri felvételek során, mivel nem kívánt zajt kelt, amelyet a mikrofon felvesz. Ezenkívül a szájlégzés, a fújások és a pukkanások is okozhatnak nem kívánt hangokat, amikor énekes előadásokon közeli mikrofonozást alkalmazunk. A kézben tartott énekmikrofonok baktériumokat és vírusokat is terjeszthetnek.
A nem kívánt zajok keletkezésének megelőzése érdekében a mikrofonokat általában szélfogóval, szélvédővel és más speciális megoldásokkal védik az időjárás viszontagságaitól. Azonban nemcsak ezen megoldások hatékonysága változó, de a zajcsökkentést, a spektrális csillapítást, az eső hatását stb. jellemző konkrét és teljes specifikációkat is ritkán írják le. A hiányzó információ valószínűleg részben azért van, mert ezen a területen nincsenek teljes körű szabványok.
A Covid-járvány idején általános gyakorlat volt a cserélhető fedelek (pl. műanyag zacskók) használata a vírus mikrofonfelületre történő átvitelének megakadályozására. Bár ez fantasztikus megoldás a mikrofonok tisztán tartására, de befolyásolja a hangzást.
A szélzaj mérése
Egy mikrofon viselkedésének megértéséhez meg kell vizsgálni a szél által rá gyakorolt hatásokat. A szél által keltett zajt általában laboratóriumban mérik, hogy a mérésekhez ellenőrzött körülményeket biztosítsanak [28]. Az “IEC 60268-4 Mikrofonok” szabvány írja le a lehetséges “eszközöket”, amelyek ellenőrzött szelet (általában egy nagy ventilátor) generálnak. Ezenkívül a ventilátort úgy kell felszerelni, hogy csak a szélzajt (és ne a ventilátor/motor zaját) mérjék. A legtöbb esetben ez a szélgép 0 m/s és >10 m/s közötti szélsebességet tud produkálni.
A tipikus mérési eredmények közé tartozik a zajspektrum a szélsebesség függvényében, az egyenértékű zajszint a szélsebesség függvényében vagy az egyenértékű zajszint az irány függvényében. (Az egyenértékű szint a zajt egy akusztikus zajforrás által keltett zajhoz hasonlítja – hogyan mérne egy akusztikus forrás, ha ugyanazt a zajt keltené, mint a szél)
Ha nincs kéznél szélgép, természetes szél is használható, ha az mérhető. Egy alacsony technikai felszereltségű (de valószínűleg kevésbé pontos) megoldás az, ha a mikrofont vezetés közben egy autó ablakából tartjuk ki. Az autó sebességmérője megadja a tényleges szélsebességet (10 m/s = 36 km/óra vagy 22,34 mérföld/óra).
Szélzaj a nem védett mikrofonokban
A szélvédelemmel nélküli mikrofon ki van téve a szél alacsony frekvenciájú ingadozásainak. A mikrofon konfigurációjából adódóan a körülötte lévő turbulenciák miatt szélnyomás-ingadozást okozhat, még az egyébként nyomásingadozástól mentes, egyenletes szélben is. Ennek eredménye nem kívánt hallható hang lehet.
Az erősebb szél több zajt okoz. Általában a gömb karakterisztikájú mikrofonok (nyomásmikrofonok) kevésbé érzékenyek a szélre, mint az irányított mikrofonok (nyomásgradiens típusok). A zajszint azonban a szél beesésével változik, még akkor is, ha a mikrofon gömb karakterisztikájú. Ennek egyik oka, hogy a burkolat és a mikrofon alakja befolyásolhatja a keletkező zajszintet.
Az alábbiakban két diagram mutatja a generált zajt az iránykarakterisztika szerint egy 16 mm-es gömb és egy 19 mm-es vese karakterisztikájú kondenzátor mikrofon esetében. A zajszintkülönbség alacsony frekvenciákon körülbelül 20-30 dB.
A görbék a szélzajt mutatják az irány függvényében (30°-os lépésekkel). Mindkét mikrofontípus esetében a zaj 0°-os beesésnél (tengelyen belüli) és 90°-os (tengelyen kívüli) irányban a legmagasabb, 180°-os irányban pedig a legalacsonyabb.
Egy másik módja a mikrofon szélre adott reakciójának dokumentálására a polárdiagram. Ez hasonló ahhoz a diagramhoz, amely az irány karakterisztikát, a hangra való érzékenységet mutatja az irány függvényében. Az alábbiakban két diagram látható a fenti mikrofonadatok alapján, de most már A-súlyozott és C-súlyozott szintként mérve, illetve a szél beesési szögének függvényében. Mindkét ábrát 0°-ra normalizáltuk, vagyis az abszolút zajszintet nem a 0°-hoz viszonyítva, hanem a 0°-hoz képest kiegyenlítve mutatjuk be.
A különböző szélvédelmi megoldások célja
A szélvédelemnek zajtól és hangszín változástól/spektrális csillapítástól mentesnek kell lennie. Sajnos nehéz egyszerre mindkettőre optimalizálni.
A legjobb szél elleni védelem egy zárt merev doboz [29]. A hang azonban nem fog tudni átjutni rajta. Az ellenkező esetben egy akusztikailag áteresztő eszköz nem állítja meg a szelet. E két véglet között kell megtalálni a legjobb kompromisszumot.
Szivacs szélvédők/pajzsok/tompítók
A legtöbb szélvédő/védő (a cikkben felcserélhetően használjuk) nyitott cellás habból készül, amely lehetővé teszi az akusztikai átmenetet. A hab poliuretánból (PUR) vagy hasonló anyagból készülhet. Az azonos áramlási ellenállással rendelkező fémhab is elérheti ugyanazt az eredményt [9]. Ezek a szélvédők gyakran kör/gömb alakúak, így minden irányból a legjobb szélcsillapítást biztosítják. Általában minél nagyobb a szélvédő átmérője, annál jobban csökkenti a szélzajt [5, 9, 16, 17, 19]. A gömb karakterisztikájú mikrofonok nem túl érzékenyek a szélvédő kialakítására, amíg a kapszula középen helyezkedik el. A vese karakterisztikájú mikrofonok teljesítménye azonban csökkenést szenvedhet el, ha a membrán elülső és hátsó bemenetét habszivacs fedi, ami megváltoztathatja a mikrofon tényleges irányíthatóságát. Néhány népszerű szélvédő légteret hagy ezen bemenetek közelében, hogy megőrizze az irányíthatóságot [29].
Héj/kosár szélvédők/pajzsok/tompítók
A váztípusú szélvédők (gyakran kosár típusúak) célja, hogy a lehető legtávolabb állítsák meg a szelet a membrántól. Gyakran nem helyeznek semmilyen abszorpciós vagy csillapító anyagot a héj és a mikrofon közé. A héj/kosár egy merev rácsból áll, amelyet egy vagy több réteg finom háló borít. Itt is a gömb alak a leghatékonyabb, azonban a gömb kitágításával, vagy inkább egy henger behelyezésével (hosszú mikrofonok esetében) változtatni lehet a formafaktort [29].
Ez a fajta szélvédő a “Zeppelin” becenév alatt is ismert, a léghajóra emlékeztető alakja miatt. A filmiparban léghajóként is ismertek.
A héj szélcsillapítása javítható a felszerelés előtti belső habpajzs hozzáadásával, vagy a külső részen szőrszerű bundával (becenevek: “windjammer”; “szélvédő szőr”). A külső szőr hozzáadása azonban akusztikai csillapítással jár.
Fontos, hogy a héj felülete ne rezegjen a szélben, különben olyan, mintha egy akusztikus forrást/vibráló membránt adnánk közel a mikrofonhoz. Másrészt a henger belseje csőként viselkedik, és a DPA nem publikált eredményei szerint a burkolatban lévő állóhullámok befolyásolhatják a rendszer frekvencia átvitelét.
Az alábbi 4. ábra a Rycote hagyományos váz/kosár típusú árnyékolójának szélcsillapítását mutatja (gyártói adatok). Itt a mérésekhez természetes szelet használtak, 20 egyedi mérés átlagát véve alapul. A mikrofon puska típusú.
Nagyobb mikrofoncsoportok (több mikrofon elrendezése egy adott beállításhoz) esetén előnyös, bár terjedelmes konstrukció lehet egy kosár létrehozása az összes mikrofon befogadására.
A legtöbb énekmikrofon egy (kisebb) kosár alakú rácsot tartalmaz. Ez kívülről egy merev rácsból áll, amely mechanikai védelmet is biztosít. Belül egy vékony habréteggel, valamint egy további hálóval rendelkezhet. Az 5. ábra mutatja, hogy a DPA 2028-as énekmikrofonban ez hogyan néz ki.
A habszivacs szélvédő hatása szélzaj esetén
A szélvédő célja a mikrofonban keletkező zaj csökkentése, nem pedig a szél hangjának csökkentése.
A szélzaj túlnyomórészt az alacsony frekvenciatartományban jelentkezik, amíg a mikrofon (vagy az előerősítő) nem torzít. A szélvédő alakja is befolyásolja a csillapítást. Mint említettük, a zajcsökkentés az árnyékoló átmérőjétől függ. Tehát ebben az esetben a nagyobb jobb.
Az alábbi görbék egy védetlen 19 mm-es ceruza vese karakterisztikájú (gradiens) mikrofon zajspektrumát mutatják természetes szélmezőben, valamint egy 60 mm-es szélvédővel felszerelt, azonos mikrofonét. A két mikrofont egyszerre mértük. A szélsebesség 4-7 m/s tartományban mozgott. Az elemzés átlagos ideje 1 perc. Az árnyékoló az alacsony frekvenciatartományban körülbelül 15-25 dB-lel csökkenti a szelet.
A szélvédő hatása: spektrális csillapítás
Mint korábban említettük, kihívást jelent a szélvédelem hozzáadása anélkül, hogy némi spektrális csillapítást is el ne szenvednénk. Az alábbi ábrák a szélvédőnek a frekvencia átvitelre gyakorolt hatását mutatják. Az első diagram egy gömb karakterisztikájú mikrofont, a második pedig egy kardioid mikrofont ábrázol. A szélvédő ugyanaz, mint a fentiekben bemutatott: UA0896 szélvédő szivacs ceruzamikrofonhoz, Ø19.
A logók hatása a habszélvédőkön
A műsorszórásban gyakori, hogy logókat helyeznek a szélvédőkre. Az alábbiakban egy tipikus minta látható a felületre ragasztott jelekkel. Ebben az esetben a táblák ellentétes oldalakon vannak.
Az alábbiakban a szélvédő eredő csillapító hatása látható a hang beesésétől függően. Ha felülről (a mikrofon tengelyirányában) vizsgáljuk, akkor a habtól várt csillapításról van szó. Amennyiben a hangforrás oldalról éri, akkor a csillapítást a logók befolyásolják. Sajnos a beszédérthetőség szempontjából legkritikusabb frekvenciatartományban nő meg a csillapítás.
Profi tipp! Ne oldalról tartsuk a kézi interjúmikrofont, ha az logókkal ellátott szélvédővel van elkészítve.
Szélvédők és eső
Néha a szélvédőknek az eső ellen is védeniük kell. Általában néhány esőcsepp nem okoz eltérést. Egyes szélvédők némileg víztaszító felülettel rendelkeznek a habszivacson lévő nanobevonatnak köszönhetően. Ez lehetővé teszi, hogy a víz nay része a szélvédő külsőjén folyjon el ahelyett, hogy a belsejébe hatolna. Ez azonban nem működik, ha a habszélvédő már átázott. A mikrofonok általában nem működnek garantáltan 90% feletti páratartalomban. Ebben a helyzetben azonban a fő problémát valószínűleg nem a páratartalom, hanem a nyitott cellás hab eltömődése jelenti.
Az alábbi 10. ábra egy szélvédővel ellátott, gömb karakterisztikájú mikrofon csillapítását mutatja.
A kék görbe (fent) a szélvédő csillapítását mutatja, amikor a szélvédőre nincs hatással a víz. A 20 kHz-es frekvencián egy kis csillapítás (<1 dB) nem hallható.
A piros görbe a csillapítást mutatja, amikor a szélvédő átázott. Az eltömődött szélvédő most egy üreget képez, amely 3-4 kHz körüli rezonanciát mutat (majdnem olyan, mint amikor egy mikrofon kosarat megmarkolnak).
A zöld görbe azt mutatja, amikor a szélvédőt kézzel kinyomjuk és visszatesszük a mikrofonra. Az eredmény kevesebb rezonancia, de több csillapítás a magasabb frekvenciákon >5 kHz,
A lila görbe (alul) azt mutatja, hogy miután beáztatták, kinyomták és további fél órán át szárították, a védelem még mindig nem úgy viselkedik, mint egy teljesen száraz habszivacs szélvédő.
Profi tipp! Sűrű esőben végzett munka esetén mindenképpen vigyünk magunkkal több száraz habszivacs szélvédőt.
4: Áztatva, kinyomva és 0,5 órán át szárítva. (1/3 oktávos skálán).
Léteznek speciális kültéri tokok, amelyek egyedülálló módon képesek arra, hogy az eső a felszínen lefolyjon, és alul, a mikrofonelemek alatt csöpögjön le.
A szabadtéri sportesemények közvetítéséhez a puskamikrofonokat gyakran a futball- vagy baseballpálya körül, a futópályák közelében stb. helyezik el. Sajnos ezek az események esőben is történhetnek, és nincs mit tenni a mikrofonok védelme érdekében, miközben az esemény folyik.
Az alábbi 12. ábra a hangcsillapítást mutatja a szélcsillapításhoz hagyományos eszközök, például hab-, kagyló- és szőrme-szélvédők felhelyezésével. A csillapítás természetesen hallható, ha minden árnyékolást alkalmaznak, de nagyjából kompenzálható. Sok puska mikrofon beépített kompenzációs szűrővel van felszerelve. Ha azonban egy szőrmés szélvédő átázik, a csillapítás jelentős (és lehetetlen kompenzálni).
Esős időjárás esetén a habszivacs szélvédő tetejére egy műanyag zacskó helyezhető. Ezt csak az eső kezdete előtt lehet megtenni, nem pedig akkor, amikor a habszivacs már nedves. Ha a hab már nedves, a zsák belsejében lévő hő hatására a víz elpárologhat, ami aztán a mikrofon belsejében csapódik le. Egyes mikrofonok hajlamosak “kattogó” hangokat generálni ennek a “befecskendezett” nedvességnek (nem kívánt kisülés) köszönhetően. Jobb megoldás, ha elhagyja a szélvédőt, és egy szárazra cseréli, amikor az eső eláll.
Popfilter
A popszűrő általában egy gyűrű (Ø = 100-200 mm) egy vagy két réteg anyaggal (mint hajdanán a nejlonharisnya) vagy egy vékony habkoronggal, mylarral, gyártótól függően. Elsősorban egyszemélyes énekfelvételekhez használják stúdiókban. A popszűrő általában rendelkezik egy rögzítő bilinccsel a mikrofonállványhoz. A szűrőt a lehető legközelebb kell elhelyezni a beszélő vagy énekes ajkaihoz, és a lehető legtávolabb a mikrofontól, amennyire ez gyakorlatilag lehetséges. Így a lehető leghamarabb csökkenti a légáramlást, mielőtt elérné a mikrofont. Mivel az eszköz csak a mikrofon egyik oldalát fedi le, nem okoz semmilyen irányíthatósági változást, és a HF-veszteség a lehető legkisebb.
Orrkúp
Az orrkúp helyettesíti a ceruzamikrofonok szabványos rácsát, és tökéletes gömb karakterisztikájú választ ad a teljes hangfrekvencia tartományban. Ellensúlyozza a gömb karakterisztikájú mikrofonok által a magasabb frekvenciákon mutatott irányított jellemzőket. Emellett garantálja a minden beesési szögben érkező hang egyenletes hangzás béli egyensúlyát, de a tengelyirányban magas frekvenciájú erősítéssel.
Az orrkúpok hatékonyak a szélzaj csökkentésére, de csak tengelyirányban, erős egyirányú légáramlatokban alkalmazhatók a gömb karakterisztikájú mikrofonokra [9].
Vírusvédelem
A Covid-járvány idején általános gyakorlat volt cserélhető fedések (pl. műanyag zacskók) használata, hogy megakadályozzák a vírus átvitelét a mikrofon felületére. Bár ez fantasztikus megoldás a mikrofonok tisztán tartására, befolyásolja a hangzást. A hangmező mozgatja meg a membránt, és a hang a membrán másik oldaláról sugárzik. Az alacsony veszteség azonban erősen függ a műanyag vastagságától.
Az alábbi 14. ábra egy olyan teszt eredményeit mutatja, amelyben három különböző mikrofont különböző vastagságú műanyag zacskóval fedtek le (egyenként): 6 µm, 15 µm, 20 µm és 120 µm vastagságú vastagsággal. A műanyag zacskókat nem csomagolták a mikrofonok köré, hanem csak lazán lógtak, és a zacskókat nyitva is hagyták. A Schoeps kísérletei [24] azt mutatják, hogy az irányíthatóságot befolyásolja, ha a műanyagréteget a mikrofon köré csomagolják. Az ábra az így kapott csillapítást és az irányított mikrofonokra gyakorolt hatást mutatja. Mindhárom mikrofont habszivacs szélvédővel látták el, hogy a műanyagot távol tartsák a kapszulától.
Profi tipp! A vékony, puha műanyag zacskók (egy habszivacs szélvédő tetején) hasznosak lehetnek a mikrofon védelmére. Ha a műanyag túl kemény vagy vastag, akkor szeles körülmények között zajt generálhat. Továbbá, ha a műanyag túl vastag, a magasabb frekvenciák elfogadhatatlan csökkenése következik be.
Hivatkozások és irodalom:
[1] Backman, Juha: Numerical Simulation of Microphone Wind Noise, Part 1: External Flow. AES Convention: 134 (May 2013). Paper Number: 8866.
[2] Backman, Juha: Numerical Simulation of Microphone Wind Noise, Part 2: Internal Flow. AES Convention: 135 (October 2013). Paper Number: 8925.
[3] Backman, Juha: Numerical Simulation of Microphone Wind Noise, Part 3: Wind Screens and Shields. AES Convention: 136 (April 2014). Paper Number: 9062.
[4] Becker, Gunnar R., Hermstruewer, Guenther H., and Knoetsch, Rainer: A comparison of conventional and metal foam windscreens. Abstract: J. Acoust. Soc. Am. 117, 2533 (2005).
[5] Bleazey, John C.: Experimental Determination of the Effectiveness of Microphone Wind Screens. JAES, January 1961, Vol. 9, No. 1.
[6] Brixen, Eddy B.; Microphones, High Wind and Rain. AES Convention: 119 (October 2005). Paper number: 6624.
[7] Brixen, Eddy B.; Hensen, Ruben: Wind Generated Noise in Microphones – An Overview – Part I. AES Convention: 120 (May 2006). Paper number: 6635
[8] Brixen, Eddy B.: Wind Generated Noise in Microphones – An Overview – Part II. AES Convention: 121 (October 2006). Paper number: 6879
[9] Brock, M.: Wind and Turbulence Noise of Turbulence Screen, Nose Cone, and Sound Intensity Probe with Wind Screen. Brüel & Kjær Technical Review No. 4. (1986).
[10] Broch, Jens Trampe: Application of B&K Equipment to Acoustic Noise Measurements. 2nd edition 1971, Brüel & Kjær.
[11] Cook, Mylan; Gee, Kent L.; Transtrum, Mark K.; Lympany, Shane V.; Carlton, Matt: Automatic classification and reduction of wind noise in spectral data. JASA Express Letters 1, 063602 (2021); (https://doi.org/10.1121/10.0005308)
[12] Davies, R.A.; Lower, M.C.: Noise measurements in windy conditions. ETSU Report W/13/00386/REP. 1996.
[13] Dillion, Kevin; Raspet, Richard; Webster, Jeremy: Wind noise at a flush microphone in a flat plate. Abstract: J. Acoust. Soc. Am. 117, 2532 (2005).
[14] Hill, Jeffrey; Blotter, Jonathon; Leishman, Timothy: Harsh environment windscreen analysis and design. Abstract: J. Acoust. Soc. Am. 116, 2618 (2004).
[15] IEC 60268: Sound system equipment – Part 4: Microphones. Edition 6 (2018).
[16] Jakobsen, J.; Andersen B.: Wind noise. Measurement of wind generated noise from vegetation and microphone system. Danish Acoustical Institute Report 108. (1983).
[17] Jakobsen, J.: Investigations of wind screens insertion loss and attenuation of wind noise. DELTA Acoustics & Vibration, Note 1, JOR3-CT95-0065, AV50/97.
[18] McIntosh, Jason; Bhunia, Sourav: Wind Noise Measurements and Characterization Around Small Microphone Ports. AES Convention: 139 (October 2015). Paper Number: 9379.
[19] Phelps, W. D.: Microphone wind screening. RCA Review 3 (Radio Corporation of America, New York), pp. 203–212. (1938).
[20] Raspet, Richard; Webster, Jeremy; Dillion, Kevin: Framework for windnoise studies. Abstract: J. Acoust. Soc. Am. 117, 2531 (2005).
[21] Rycote: Wind_Noise_and_Vibration.pdf (rycote.com)
[22] Shams, Qamar A.; Sealey, B. Scott; Zuckerwar, Allan J.; Bott, Laura M.: Infrasonic windscreen. Abstract: J. Acoust. Soc. Am. 114, 2323 (2003).
[23] Shields, F. Douglas: Low-frequency wind noise correlation in microphone arrays, JAES 117, June 2005, pp 3489-3496.
[24] Schoeps: Microphone use & Covid-19 | SCHOEPS Microphones
[25] Wilson. D. Keith: Wind noise and the spectrum of atmospheric turbulence pressure fluctuations. Abstract: J. Acoust. Soc. Am. 113, 2248 (2003).
[26] Woolf, Chris: How to reduce wind noise and vibration. Article at www.rycote.com
[27] Woolf, Chris: Characterization and Measurement of Wind Noise around Microphones. AES Convention 140 (May 2016). Paper Number: 9495.
[28] Wuttke, Jörg: Microphones and Wind. The 91st Convention of the AES, Preprint 3152. (Attention should be paid to the German references mentioned in this paper).
[29] Cook, Mylan; Gee, Kent L.; Transtrum, Mark K.; Lympany, Shane V.; Carlton, Matt: Automatic classification and reduction of wind noise in spectral data. JASA Express Letters 1, 063602 (2021);
