Hatalmas fába vágta a fejszéjét Bányay Gábor hangmérnök, amikor a Prospex Team által tervezett katamarán építéséről és első, a Balatont megkerülő Kékszalag vitorlásversenyéről szóló film hangfelvételi feladatait elvállalta. A Dér András által rendezett film a kívülállók és bennfentesek számára egyaránt érdekes, mivel eddig nem látott szemszögből, a fedélzetről és a hajón kívülről élhetjük át a verseny izgalmait. A hangfelvétel Lectrosonics vezeték nélküli rendszerek és DPA mikrofonok felhasználásával készült.
No, de mi is jelentette az igazi kihívást az egyszerűnek korántsem mondható felvétel során?
„Az alapvető problémát az okozta, hogy úgy kellett megörökíteni a hajón történteket, hogy mi nem lehettünk a fedélzeten.” – kezdte visszaemlékezését Gábor.
„A 7 fős legénység munkáját akadályoztuk volna jelenlétünkkel, de a versenyszabály is tiltja ezt. Egy kísérő motoroshajón követtük őket, innen irányítottuk a GoPrók felvételét”
Az eredeti elképzelés szerint a versenyzők belső kommunikációs rendszerére csatlakoztak volna, de hamar kiderült, hogy ez nem jó megoldás.
Gábor ekkor Rieger István segítségével egy gyökeresen új rendszert dolgozott ki, amely – mint utólag bebizonyosodott – tökéletes megoldást jelentett.
„Elhatároztuk, hogy a versenyhajóra fogjuk telepíteni a mikroport vevőket és rögzítőket, tehát maga a felvétel gyakorlatilag ott zajlik, a kísérő motorosra pedig csak egy vezér jel jön át, aminek alapján a rendező operatőr tudja, hogy mit vegyenek” – magyarázta.
A rendszerrel szemben alapkövetelmény volt a hosszú üzemidő, a víz és szél elleni védettség, illetve a stabil, megbízható működés.
A 6 darab DPA 4061 csíptetős és szélvédővel ellátott mikrofonon kívül atmoszféra mikrofonok, valamint számos GoPro kamera került elhelyezésre a hajón és a versenyzők sisakján, valamint egy drón is részt vett a felvételekben, illetve a kísérő hajón is voltak kamerák, amelyek kívülről vették a katamarán útját. Mivel a kísérő csak bizonyos meghatározott távolságra közelítheti meg a versenyzőket, biztosítani kellett az állandó és tökéletes rádiókapcsolatot a két hajó között, hogy a rendszer összeköttetése egy pillanatra se szakadjon meg.
„Lectrosonics SRC B1 Dual hibrid vevőket használtunk diversity üzemmódban, saját antennájuk helyett pedig hagyományos dipol antennákat alkalmaztunk, kb. 2 méter magasságban elhelyezve. Irányított antennával talán jobb vételt tudtunk volna elérni, de mivel folyamatos irányváltások mellett nagy sebességgel haladtak a hajók, állandóan az antennákkal kellett volna foglalkoznunk. Így is kb. 250-300 méterig stabilan működött a vétel, ennél nagyobb távolságnál már kicsit kihagyott.” – mesélte.
Mivel egy ilyen verseny időtartamának hossza időjárásfüggő és előre nem kiszámítható, a fedélzeten lévő eszközök tápellátását biztosítani kellett hosszabb távra is.
„Az előzetes próbáink alapján az adók lítium elemei akár 15 óra folyamatos működést is lehetővé tettek, a vevőket viszont külső akkumulátorról kellett táplálni” – mesélte Gábor.
A hangrögzítés Sound Devices készülékekkel történt, ezekből kettőt helyeztek el a hajón, minden eshetőségre számítva. Az egyik csatornát, a kormányos Kaiser Kristóf mikrofonjának hangját Lectrosonics HMA B1 plugon készülékkel „lőtték át” a motorosra, ebből tájékozódtak a fedélzeten történtekről, ez tartotta a kapcsolatot a két hajó között.
„A plugont kicsit „buherálnunk” kellett annak érdekében, hogy csatlakoztatni tudjunk hozzá egy Powerbankot, amely biztosította az áramellátást a verseny teljes időtartama alatt” – emlékezett vissza Gábor.
A katamarán felépítése olyan, hogy van két hajótest, közte pedig háló, valamint a rudazatok, és semmi több. A berendezéseket úgy kellett elhelyezni, hogy ne akadályozzák a versenyzőket és víz se érje őket. Vízhatlan táskákban, a rudazat alatt lettek rögzítve.
„A fő kihívást az jelentette, hogy mivel a versenyzők is az alkalomnak megfelelően izgatottak voltak, ezért nehéz volt a csíptetős mikrofonokat a fejükre, a sisak peremére rögzíteni. Az adókat a mellényükben helyeztük el, itt védve voltak a felfröccsenő víz ellen. Még a verseny előtt, a kikötőben kellett felszerelni és üzembe helyezni a teljes rendszert, amelynek azután a verseny végéig közelébe sem kerültünk, tehát menet közben már nem lehetett módosítani semmit. De bíztunk benne, hogy fennakadás nélkül bírja egészen a célba érésig” – magyarázta Gábor.
Az átgondolt tervezésnek és gondos kivitelezésnek köszönhetően mind a DPA mikrofonok, mind pedig a Lectrosonics vezeték nélküli rendszerek, valamint a kiegészítő berendezések is jól tolerálták a szokatlan felhasználási módot és mindvégig kifogástalanul segítették Bányay Gábor hangmérnök munkáját.
„Nem dicsekvésképpen mondom, de a film bemutatójakor mindenkitől azt hallottuk, hogy a hang- és képélmény olyan volt, mintha maguk is a hajón lettek volna. A katamarán legénysége is megbocsájtott nekünk a sok lábatlankodásunk miatt” – jegyezte meg végül mosolyogva Gábor.
A film az alábbi linken tekinthető meg:
https://www.youtube.com/watch?v=7z7BXtzuM0E&t=25s
